Megy az úton a hegedű és a tok. Köszön a tok:

-         -Szevasz hegedű!

Költői kérdés:

A nagyságos kisasszony kocsikázásra készül de olyan szerencsétlenül száll fel a kocsira, hogy hanyattesik és a szoknyája a nyakába borul. Mondja a kocsisnak:

-         Látja mekkora pechem van?

Erre a kocsis:

Két pogácsa ül a sütőben. Megszólal az egyik:

-         Te! Kurva meleg van itt.

Mire a másik:

Egy székely asszony magyarországi látogatásáról két sonkát akar átcsempészni a határon, s a sonkákat a kocsiülés alá dugja.

Kérdi a vámos:

-         Van valami elvámolnivalója?

-         Van két sonkám.

-         Hol?

-         Rajta ülök.

-         Zöld és makkot eszik. Mi az?

Egyszer a pápa elhatározza hogy kitiltja a zsidókat Vatikánból. A zsidók felháborodnak ezért a pápa úgy rendelkezett, hogy abban az esetben, ha egy zsidó le tudja győzni őt teológiai vitában, akkor maradhatnak. A zsidók egy rabbit sem találtak aki ki mert volna állni a párbajra, végül – kétségbeesésükben – az öreg Kohnra esett a választásuk. Az öreg Kohn azt javasolta, hogy tegyék érdekesebbé a vitát, és egyiküknek se legyen szabad beszélni.

A pápa beleegyezett.

A vita napján a pápa és Kohn leültek egymással szemben, a hívek pedig köréjük gyűltek.

A pápa felemelte három ujját, Kohn felmutatta egy ujját. A pápa egy kört rajzolt a levegőbe. A rabbi a földre mutatott. A pápa elővett egy ostyát és egy pohár bort. Kohn elővett egy almát.

A pápa ekkor felállt:

-         Feladom! – mondta – Te túl bölcs vagy Kohn. Maradhattok.

Később megkérdik a pápát a bíborosok:

-         Mit beszélt Kohnal?

-         Először felmutattam három ujjamat, hogy a szentháromságra emlékeztessem. Ő felmutatta egy ujját, jelezve, hogy egy isten van mindkét vallásban. Ezután rajzoltam egy kört a levegőbe jelezvén, hogy isten mindenhol ott van körülöttünk. Erre a földre mutatott, hogy isten itt is van, velünk. Ekkor elővettem egy ostyát és egy pohár bort, mutatván, hogy isten feloldoz a bűneink alól. Ő elővett egy almát hogy az eredendő bűnre emlékeztessen. Mindenre volt válasza. Mit tehettem volna?

Közben a zsidók is körbeveszik az öreget:

-         Mi történt, Kohn?

-         Először azt mutatta, hogy három napunk van elhagyni a várost. Mutattam, hogy EGY zsidó sem fog elmenni. Ezután körbemutatott, jelezvén, hogy az egész várost megtisztítja a zsidóktól. A földre mutattam, jelezve, hogy mi mind itt maradunk.

-         És utána?

Az öreg Kohn vállat vont:

A vállalat vezetője egy nap új alkalmazottat vesz fel.

-         Mi a neve? – kérdi a jelentkezőtől.

-         János. – válaszol a férfi.

A főnök arca elborul.

-         Nézze! Nem tudom milyen szedett-vedett helyen dolgozott eddig, de nálunk senkit nem szólítanak a keresztnevén. Ez csak felesleges bizalmaskodáshoz vezetne, ami tudvalevőleg a tekintélyrombolását eredményezi. Alkalmazottaimat kizárólag a vezetéknevükön szólítom – Kovács, Kiss, Tóth csak a vezetéknév – érti ugye? Magának én nagy igazgató úr vagyok. Semmi haverkodás és akkor minden rendben lesz. Akkor kezdjük még egyszer! Mi a teljes neve?

A jelentkező sóhajt, majd kiböki:

-         Cimbora. A nevem Cimbora János.

-         Képzeld anya, a béka kimondja a nevem amikor összenyomom a hasát!

-         Sarkon áll és szeret. Mi az?

Az óriás sétál az erdőben. Egyszer csak meglátja a Hófehérke meg a hét törpe házát. Odamegy, foglyul ejti a hét törpét, majd így szól Hófehérkéhez:

-         Megeszem a törpéket, de ha leszopsz akkor elengedem őket!

Nincs mit tenni, Hófehérke elkezd szopni. Az óriás közben gondol egyet, és megeszik három törpét. Hófehérke megszólal:

-         Miért etted meg őket? Azt mondtad ha leszoplak életben hagyod őket.

Mire az óriás:

-         Kuss! Te csak szopjál tovább!

Hófehérke szopik tovább, az óriás meg megint megeszik három törpét. Hófehérke megint megszólal:

-         Miért etted meg őket? Azt mondtad ha leszoplak szabadon engeded őket!

-         Kuss! Te csak szopjál tovább!

Hófehérke szopik tovább, az óriás meg közben megint megeszik három törpét.

(A viccet hallgató közbevág):

„-De hiszen csak hét törpe van!”

(Mire a mesélő):